Rovatválasztó
2013. július 18.
Herskovits Eszter írása
Címkék: Demján Sándor takarékszövetkezet államosítás Orbán Viktor Csicsáky Péter 

A vagyon szava

  • Tetszik:

Folytatódik a kormányzati államosítási láz: most a vidéki pénzügyi élet motorjaira, a takarékszövetkezetekre és azok központi bankjára, a Takarékbankra vetett szemet a kormány. Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke tiltakozott. De hiába emelte fel a szavát. Orbán Viktornak egyre kevesebb az üzleti versenytársa itthon. A vidéki takarékok bekebelezésével ráadásul továbbépül a kliensrendszer. HERSKOVITS ESZTER írása.

Ha a milliárdos Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke nem nyíltan tiltakozik, talán fel sem tűnik a takarékszövetkezetek államosítása a dohánymutyin edződött közvéleménynek. Pedig Orbán Viktor új intézkedésének még a trafikügynél is több kárvallottja lehet.

Az Országgyűlés június 27-én, a nyári szünet előtt váratlanul, ám a megszokott rohamtempóban fogadta el a takarékszövetkezetek kényszer-integrációját. És azt a törvényt is, amely elrendeli a Takarékbank Zrt. kvázi államosítását. Ezek után Demján Áder Jánoshoz fordult, nem is egyszer, kérve, hogy a köztársasági elnök küldje normakontrollra az új rendelkezést, az ugyanis – állította Demján – alaptörvény-ellenes. Az államfő azonban rossz címre postázta a törvényt: nem az Alkotmánybíróságnak felülvizsgálatra, hanem vissza a centrális erőterű kétharmadhoz, amely aztán szinte változatlan formában ismét megszavazta a saját törvényét július 5-én.

Volt persze ideológiai-agitpropos magyarázat, mint mindig. Most így hangzott: szó nincs államosításról, ez pusztán segítségnyújtás a szektornak, és a kormány „átgondoskodja” magyar kézbe a takarékszövetkezeteket.

Csakhogy azok nem kértek állami segítséget. Semmi szükségük rá.

Riskó Gáspár felvétele


A számok is ezt mutatják. Míg az OTP körülbelül 400 fiókot üzemeltet az országban, a takarékszövetkezetek 1600-at, ráadásul jóval ritkábban mennek tönkre, mint a kereskedelmi bankok. A válság óta csupán három mondott csődöt; egyikük sem volt jelentős szereplője a piacnak. Ami azt jelenti: nem tartoztak az Országos Takarékszövetkezeti Szövetséghez, amelynek 105 tagszervezete van.

A betétek és a hitelek aránya is kedvezőbb a takarékszövetkezeteknél. Ami pedig a kockázatokat illeti, egy korábbi PSZÁF-jelentés is elismeri: szinte maximális biztonsággal működnek ezek a pénzintézetek.

Miért? Mert a jórészt vidéken, kisebb településeken lévő takarékszövetkezetek ügyfelei tagok és tulajdonosok is egyben, akik ismerősöknek, szomszédoknak hiteleznek. Márpedig saját renoméját rontja az, aki nem fizet. Mindenki emlékezni fog rá legközelebb, amikor hitelt igényelne.

Másfelől a Horn-kormány idején, 1995-ben német befektetők többségi tulajdont szereztek a Takarékbankban. A szövetkezetek 2004-ig spóroltak, hogy visszavásárolhassák ezt a részesedést. Azóta a takarékszövetkezeti rendszer száz százalékosan hazai, s többnyire a vidéki magyar állampolgárok kezében van. Vagyis az Orbán-kormány „magyarosítási” szándéka azt jelenti: saját kliensrendszerbe vonná a takarékszövetkezeteket.

Orbán Viktor tehát mégis államosít. Hogyan? A Magyar Postán keresztül részesedést vásárol a Takarékbankból az állam. Úgy válik tulajdonossá, hogy a takarékszövetkezetek együttesen is kisebbségbe kerülnek. Így veszik ki a kezükből a döntési jogkört is.

Egyébként a takarékszövetkezetek vezetői nem igazán akartak együttműködni korábban. Központi bankjuk, a Takarékbank vezérigazgatója, Csicsáky Péter hosszú évekig dolgozott e probléma megoldásán. Nemrég végre elkészült az integrációs szerződés. Pár nappal később a kormány mindent felülírt az „erő törvényével”. Csicsáky rögtön le is mondott.

A sebtiben összetákolt törvény kimondja a takarékszövetkezetek kényszer-integrációját is: az újonnan létrehozott Integrációs Szervezetnek minden szövetkezeti hitelintézet kötelezően tagja lesz – a Magyar Fejlesztési Bankkal együtt. Végelszámolással büntetik azt az intézményt, amelyik erre nem hajlandó. Azt is a kormány határozza meg, mi számít szövetkezeti hitelintézetnek. Például a már bankká alakult volt takarékszövetkezetek is. A rendelkezés alól az origo.hu információi szerint csak egyvalaki kapott felmentést : az a tulajdonos, aki a Videoton futballcsapat tulajdonosa is.

Demján Sándor üzletember, az OTSZ elnöke már a törvény megszavazása előtt kiakadt. Levelet írt Orbánnak, hogy megdöbbenéssel értesült a takarékszövetkezeti integrációról. Sérelmezte, hogy nem egyeztetett velük a kormány. Az üzletember is úgy látta: a törvény valójában államosítás. Orbán Viktor válaszlevelében cáfolta ezt, meg azt is, hogy ne egyeztettek volna a törvény elfogadása előtt. Azt viszont nem tudni, kivel konzultáltak. Demjánt szerint nem keresték őket.

MTI-fotó


Demján aztán újabb nyílt levelet írt Orbánnak. Ebben kicsit finomhangoltan, bratyizósra vette a stílt. „Évtizedek óta ismerjük egymást. Tudom, hogy napi tizenhat órát dolgozik még ünnepnapokon is. Saját gyakorlatomból tudom, hogy egy vezető nem tud minden szerződést vagy törvényt részletesen elolvasni és elemezni. Stratégiai célokat fogalmaz meg, és azt a beosztottak jól vagy rosszul végrehajtják. A Kormánybiztos úr rosszul hajtotta végre a feladatot” – írta Demján, és már nem Orbánt támadta, hanem rákente a balhét Vojnits Tamás kormánybiztosra.

Amúgy azt is belevette levelébe Demján: „Nem tagadom, érzelmileg és az ember tisztessége alapján kötődöm a szövetkezetekhez, a szövetkezés eszméjéhez. A Takarékszövetkezetek ösztöndíja tette lehetővé számomra, hogy diplomát szerezzek.”

Hasonlót mondott 2010-ben, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) ügyvezető elnökeként a Co-op Hungary 15. születésnapján: „Én is egy szövetkezeti termék vagyok.” Akkor közölte azt is Demján: régi terve egy szövetkezeti rendszerben működő magyar hipermarketlánc létrehozása.

Ez a terve nem valósult meg. Egy, az üzletembert és a takarékszövetkezeteket is jól ismerő szakember még azt is megjegyzi lapunknak: Demján a szövetkezeti formában működő Skála Coop alapítójaként alapozta meg a karrierjét, s pontosan tudja, a takarékszövetkezeti rendszer lerombolása – merthogy másként nehezen értelmezhető a törvény – ellentétes a piacgazdaság törvényeivel. És ami nem jó a gazdaságnak, az nem jó a gazdaság főszereplőinek sem.

Néhány éve azt is mondta Demján: a bankokat nem kell támogatni. Megfelelő gazdasági környezetet kell biztosítani számukra. Ehhez képest az állam most 2,6 milliárd forinttal beszállt Demján néhány éve alapított, és – mint általában a kezdő bankok – veszteségesen működő pénzintézetébe, a Gránit Bankba. A hír azért is érdekes, mert Demján cége, a TriGránit Fejlesztési Zrt. 1,2 milliárdos veszteséggel zárta az elmúlt évet.

Többen találgatták: a Gránit Bank felkarolásával és a milliárdos üzletember kisegítésével a miniszterelnök vajon nem éppen a Takarékbank Demján érdekeltségébe való „átjátszását” készíti-e elő, levelezésük pedig csak a játszma dokumentuma?
Egyik informátorunk szerint korábban valóban nem volt világos, mi is ez a Gránit Bank, és mit akar a piacon. Pénzügyi körök azt feltételezték: talán kormányzati hátszéllel kedvezményes állami kölcsönöket ad majd.

Nem így lett. Még a legutóbbi állami milliárdos segéllyel sem vált jelentős piaci szereplővé Demján pénzintézete. Orbán pedig, aki mindig is szeretett volna állami bankot, a Takarékbank einstandolása mellett másikat is szerzett. Nem kizárt az sem: Orbán a támogatással akarta „elhallgattatni” az üzletembert, amíg ő nagy tételben játszik az állam pénzével.

Mert hát a „Takarékmutyi” lényege nem csak a takarékszövetkezeti vagyon megszerzése. Mivel az állami tulajdonnal döntési jog jár, megkezdődhet a nemzeti klientúraépítés a vidéki hitelintézeteknél is. A takarékszövetkezetek élére megbízható káderek kerülnek, az ügyfelek közül pedig az kap hitelt, akit arra méltónak találnak Orbán helyi szövetkezeti felkentjei.

Létezik másik forgatókönyv is. A kiszámíthatatlan gazdaságpolitika miatt egyre több külföldi befektető vonul ki Magyarországról. Az egyik kereskedelmi bank már árulja is az érdekeltségeit. Ha átrendeződik a piac, a Takarékbank és a takarékszövetkezetek kiemelt szerephez juthatnak. Ha így lesz, az állam már megint a legjobb helyen találja magát.

Demján Sándor ebből az államosításból kimaradt.

Pedig a 2010-es választások előtt egy VOSZ-rendezvényen az „elkötelezett baloldali” Demján – ő aposztrofálta magát így – még „elmúltnyolcévezett” is Orbán Viktor kedvéért. És támogatta a miniszterelnök futballakadémiáját is.

Néhány éve Demján Sándor megjegyezte: nem jó politikailag odakozmálni.

Hát nincs igaza?

Korábbi cikkeink a rovatban Vissza a lap tetejére

Kapcsolódó írásaink

Archívum: